Lapszemle - Ingatlanpiaci hírek röviden

Május 30 - Június 5.

Kevesebben keresnek eladó lakást. Roham a lakáshitelekért, de már gyülekeznek a viharfelhők. Állandósult a drágulás az albérletpiacon. Hogyan hat az új különadó a hitelkamatokra?

Sokkal kevesebben keresnek eladó lakást, mint tavaly ilyenkor

Az infláció, az emelkedő kamatok és a háború miatti bizonytalanság megtette a hatását, jóval alacsonyabb a kereslet az ingatlanpiacon, mint egy évvel ezelőtt. A kínálat hosszabb idő után egy kicsit nőtt.

A május volt az idei első hónap, amikor több ingatlanhirdetést adtak fel, mint 2021 azonos időszakában – közölte az ingatlan.com. Ez is csak 1 százalékos növekedés, írta meg a HVG.hu.

A falvakban 13, a kisebb városokban 9 százalékkal nőtt a feladott hirdetések száma, a megyei jogú városokban stagnált a szám, Budapesten viszont 7 százalékkal visszaesett.

A bizonytalanság továbbra is visszafogja a lakáspiacot, különösen a keresleti oldalon. Az eladó lakóingatlanok iránti kereslet éves összevetésben 9 százalékkal csökkent.

Az ingatlan.com szakértői szerint a kínálat további bővülésére mindenképp szükség lesz ahhoz, hogy a kereslet is fel tudjon zárkózni a következő időszakban.

A teljes cikk itt olvasható.

Soha nem látott roham indult a lakáshitelekért, de már gyűlnek a viharfelhők

Új történelmi csúcsra, 145 milliárd forintra ugrott a lakáshitelek havi felvétele áprilisban az MNB friss adatai szerint. Az időközben kimerült Zöld Otthon Program elhúzódó hatásaként az új lakások aránya 47%-ra, a támogatott lakáshiteleké 52%-ra, a végig fix kamatozásúaké pedig 57%-ra ugrott az új kihelyezésekben, amire még nem nagyon volt példa. Az intő jelek azonban szaporodnak: a lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelezésben is megjelentek a lassulás bizonyítékai, és különösen a kkv-k esetében kérdéses a kedvezményes hitelprogramok jövője. A bankszektor a második félévben már a hiteldinamika visszaesésére számít, írta meg a Portfolio.hu.

Közzétette szerdán az MNB a magyar bankszektor áprilisi hitel- és betéti statisztikát. A lakossági hitelfelvételekre látszólag nem sok panaszuk lehet a bankoknak: 35%-kal több lakáshitelt és 17%-kal több személyi kölcsönt helyeztek ki áprilisban, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjához képest azonban ezek az áprilisi számok már lassulást mutatnak, ráadásul a babaváró hitelek és az egyéb fogyasztási hitelek esetében már hosszú hónapok óta tapasztalható az új kihelyezések csökkenése.

Ettől persze még a történelmi csúcs közelében tartózkodik a lakossági hitelkihelyezés, a lakáshitelezés pedig konkrétan meg is döntötte a korábbi rekordjait: 145 milliárd forintos új szerződési összegre korábban nem volt példa. Csakhogy a lakáshitelezést az elmúlt hónapokban mesterségesen tartotta ilyen magas szinten a Zöld Otthon Program és a következő hónapokban még mindig lesz neki összesen 113 milliárd forintos felhajtóereje. Csakhogy március vége óta szinte már nem fogadtak be hitelkérelmet a bankok, és a folytatásra sincs egyelőre nagy remény.

Áprilisban még 5,6%-os átlagkamattal voltak elérhetők a piaci lakáshitelek, ami „mindössze” 1,8 százalékpontos emlkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Időközben azonban a banki ajánlatokban szereplő átlagkamatok 7% fölé emelkedtek, az MNB pedig folytatja a monetáris szigorítást, így borítékolható a statisztika további romlása.

Összességében a teljes magyar lakáshitel-piacon is az új kihelyezések visszaesésére számítanak a bankok, ehhez a lakáskínálat túlértékeltsége is hozzájárulhat a kamatkörnyezet emelkedése mellett.

A teljes cikk itt található.

Az élet mindig drága, az albérletpiacon most különösen

Soha nem voltak még olyan drágák a budapesti albérletek, mint áprilisban. Gyakorlatilag állandósult a drágulás, egy hónapot kivéve 2020 óta minden hónapban egy picit feljebb kúszik az átlagos bérleti díj.

Gyakorlatilag állandósult a drágulás az országos albérletpiacon, erre utalnak a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai és a kínálat májusi alakulása is – közölte a Forbes.hu.

Budapesten 2 százalékos volt az emelkedés áprilisban az előző hónaphoz képest.

Hol a legdrágább?

Tartja magát az V. kerület mint a legdrágább fővárosi kerület, itt 250 ezer forint körül alakult az átlagos bérleti díj. A másik véglet a XXI. kerület 122 ezer forinttal. Budapesten a kínálati piacon májusban 175 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, szemben az egy évvel korábbi 130 ezer forinttal.

Miért?

A bérleti díjak emelkedésében továbbra is szerepet játszik az albérletpiac kiegyensúlyozatlansága, azaz a kínálat nem tart lépést a kereslettel. A bizonytalan gazdasági környezet, a megugró infláció és a felfelé kapaszkodó lakáshitelkamatok, valamint az Ukrajnában zajló háború szintén felfelé hajtják az árakat.

A teljes cikk itt olvasható.

Meglöki vagy visszafogja majd a hitelkamatokat az új különadó?

A kormány 250 milliárd forintnyi “extraprofit-adóval” sújtja a bankszektort idén és jövőre. Az indoklás szerint ennek alapja az, hogy a betétekre fizetett és a hitelkamatok közötti különbség, a banki marzs egyre nőtt az elmúlt hónapokban, s ma magasabb, mint a korábbi – hasonló inflációs szintek melletti – években kimutatott marzs. Ráadásul a pénzintézetek a szabad forrásaikat ma magas kamatozás mellett tudják elhelyezni a Magyar Nemzeti Bankban (MNB).

Meglátszik majd a kamatokban az adó?

A money.hu szakértői szerint a válasz egyértelműen nem. A hitelkamatok minden esetben a pénzpiaci kamatszintekhez idomulnak, ezek pedig a jegybanki kamatlépéseket követik. Már csak azért sem érdemes azzal számolni, hogy az extra adó visszafogja az árazást, mivel az adó mértékének az alapját nem az aktuális piaci marzs, hanem egy korábbi – ma pontosan még nem ismert – időszak adatai alapján számolja ki majd a kormány.

Az eddig érvényben lévő bankadót a pénzintézetek a mérlegfőösszegük alapján fizették, az új adót a kamateredmények alapján róják majd ki.

Emiatt az aktuális kamatszintek maximum a jövő évi adómértéket befolyásolhatják. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy az év során a marzsot nagy mértékben alakítja majd az, hogy miként alakulnak a betéti kamatok, ahol már egyértelműen elindult az emelkedés.

Emellett természetesen a legnagyobb kamatalakító kérdés, hogy valóban csillapodik-e a következő hónapokban az infláció mértéke. A money.hu szakértői szerint egyértelműen az infláció és ezzel kapcsolatban a jegybank a korábbiaknál mérsékeltebb kamatemelési tervei határozhatják meg azt, hogy a lakosságnak milyen további hitelkamat emelkedéssel kell szembesülnie a következő hónapokban.

A bankoknál ráadásul eltérő időben nyúlnak hozzá a kamatokhoz, épp ezért továbbra is érdemes a hitelfelvétel előtt körülnézni.

A cikk teljes terjedelmében itt található.