Lapszemle - Ingatlanpiaci hírek röviden
- Schmidt Edina
- 2022. máj. 15.
- 4 perc olvasás
Május 9-15.
Többmilliós bukó a lakáshiteleknél. Könnyebb lesz értékesíteni a társasházi parkolóhelyeket. A nagy lakbérkörkép. Átadták az M3-as metró vonalán felújított 3 megállót.
Őrületes drágulás a lakáshiteleknél: többmilliós bukás akár egy hónap alatt is
Átlépte a 7%-ot a lakáshitelek átlagkamata a friss banki ajánlatokban. Átlagosan 2-3 millió forinttal nagyobb teljes visszafizetendő összegre számíthatnak a futamidő során azok, akik most igényelnek egy 20 milliós, 20 éves piaci lakáshitelt, mint azok, akik egy hónappal ezelőtt tették meg ugyanezt. Sőt, az egy évvel ezelőttihez képest már 9-10 millió forint a növekmény, és számítások szerint további 3-4 millió forintos emelkedést még be sem áraztak a bankok, írja a protfolio.hu.
Vágtatva emelkednek tovább a bankközi kamatok Magyarországon, és velük együtt a lakáshitelek kamata is folyamatosan emelkedik. Nemcsak (az amúgy részben kamatstoppal védett) meglévő jelzáloghitelekre igaz ez, hanem azokra a piaci kamatozású hitelekre is, amelyek a bankok friss ajánlataiban szerepelnek, vagyis az új hitelfelvevők számára elérhetők.
Míg tavaly ilyenkor a banki ajánlatokban még 3,4%, illetve 3,8% volt az 5 és 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek átlagkamata, ez mostmár 7,1%, illetve 7,0%, vagyis közel megduplázódtak a lakáshitel-kamatok és átlépték a 7%-os határt.
A bankok jellemzően 2-3 hónapos késleltetéssel követik le lakáshitel-kamataikban a bankközi kamatok alakulását. Érdemes tehát sietni a lakáshitel-felvétellel, mert egyelőre nemcsak a lakások drágulnak tovább, hanem 2-3 hónap múlva a lakáshitelek kamata is 1-1,5 százalékponttal magasabb lehet.
20 millió forintos hitelösszeg és 20 éves futamidő mellett az átlagos törlesztőrészlet az egy évvel ezelőtti 114-119 ezer forintról 155-157 ezer forintra nőtt, a bankközi kamatok által indokolt szint pedig már 167-175 ezer forint lenne.
Vagyis egy év alatt 40-53%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának az aktuális bankközi kamatok, a bankok azonban ebből még csak nagyjából 30-37%-os emelést érvényesítettek a lakáshitel-kamataikban.
A teljes cikk itt olvasható.
Fontos jogi változás a társasházi parkolóhelyek életében
Egyszerűbbé vált a társasházban lévő gépkocsibeállók értékesítése május 2-től egy jogszabálymódosítás következtében, írja a Portfolio.hu.
Korábban a társasházi teremgarázsokban található parkolóhelyeket az ingatlan-nyilvántartásban tipikusan nem önálló ingatlanokként, hanem egy közös garázsként jegyezték be. Ha valaki el akarta adni a parkolóhelyét, meg kellett keresnie a tulajdonostársakat tértivevényes leveleken keresztül, hogy biztosítsa számukra elővásárlási joguk gyakorlását, ami időt és költségeket jelentett.
A jogszabályváltozás lehetővé teszi az újonnan épülő garázsok esetében, hogy a parkolóhelyeket mostantól önálló ingatlanként vegyék nyilvántartásba, így ezek értékesítése is könnyebbé válik.
A módosítás megoldást kínál a már megépült, közös tulajdonban álló társasházi garázsok eladására is. A jövőben elegendő, ha a parkolóhely eladója a földhivatal részére csatolja a társasházi közös képviselő nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a vételi ajánlatot a társasház közös használatú helyiségében kifüggesztették. A gyakorlatban már alkalmazták ezt a megoldást, azonban eddig az adott földhivatal jóindulatán múlott, hogy azt el is fogadták-e.
Az eredeti cikk itt tekinthető meg.
A nagy lakbérkörkép - milyen hozamokkal lehet ma kiadni egy lakást?
A bérleti díjak áprilisban tovább nőttek, és elérték a koronavírus-válság előtti szintet a Rentingo elemzése szerint, írja a Portfolio.hu. Két éve nem volt ilyen drága a lakásbérlés Budapesten, márciushoz képest 4,5, az előző év azonos időszakához képest pedig 15,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, így a múlt hónapban átlagosan havi 165 ezer forintot kértek a fővárosi bérbeadók kiadó lakásukért. A bérleti díjak alja, a piac fordulópontja tavaly márciusban volt, azóta az inflációt is túlszárnyalja a lakbérek növekedése.
Ehhez hasonló trendekről számol be az Ingatlan.com felmérése is, ami a Rentingo 165 ezres átlagával szemben 175 ezer forintos átlagos bérletidíj-szintet mért Budapesten. Utóbbi, kerületi szinten 120 ezer (XXI. kerület, Csepel) és 250 ezer (V. kerület, belváros) forint közti eltéréseket takar.
A hosszútávú lakáskiadással elérhető bruttó hozamok tekintetében a lakbérekhez viszonyított magasabb lakásárak miatt Budapesten alacsonyabbak a számok, átlagosan 4,75%-os bruttó hozamra lehet szert tenni.
A legdrágább kerületekben viszont ennél is alacsonyabb a hozam, a XII.-ben például mindössze 3,75 százalék, de az I.-ben, a II.-ban és az V.-ben (utóbbiban az Airbnb típusú kiadás jelentősen magasabb hozamai miatt is drágábbak az ingatlanok), is mindössze 4 százalék körüli hozamra számíthatunk, akárcsak a XI. kerületben.
Ennél magasabbak a hozamok az olcsóbb kerületekben, a XV., XXI., és XXIII. kerületekben 5,3% körül alakul az átlag, míg a X. kerületben még ma is 5,8%-ra számíthatunk.
A bérleti díjak országos emelkedése részben azzal magyarázható, hogy sokkal szűkebb lett a kínálat. Egy évvel ezelőtt még országszerte 20 ezer lakást kínáltak kiadásra a tulajdonosok, idén viszont alig több mint 10 ezer kiadó lakásból lehetett válogatni, ami 49 százalékos visszaesést jelent.
Az elemzés szerint a lakáspiaci folyamatokat meghatározó kamatemelkedés a kiadó lakások piacára is hatással van. Kevesebben vásárolnak majd lakáshitelből ingatlant, ez az lakásdrágulás ütemét visszafoghatja, emiatt viszont elbizonytalanodhatnak a befektetési céllal vásárlók, akik a kiadásból származó bevétel mellett eddig erősen támaszkodtak a lakások folyamatos felértékelődésére. Az elmúlt években a lakások drágulása kompenzálta a bérleti díjból elérhető hozamok csökkenését, ami szintén lelassult. A lakáshitelkamatok emelkedése pedig tovább fékezheti a lakások áremelkedését. A hozamok tehát lejtőre kerültek, a mostani értékekkel szemben 6-7 éve még Budapesten is 9 százalék körüli hozamok voltak mérhetők.
A teljes cikk itt olvasható.
Hozzászólások