Lapszemle - Ingatlanpiaci hírek röviden

Május 23-29.

Berobbantak az árak a használt lakások piacán, kétszámjegyű a drágulás. Csökkennek a lakásárak az európai országokban. Az újépítésű- és a panellakások drágultak a legjobban. A lakáshitelek az infláció csaknem négyszeresével drágultak.

Berobbantak az árak a használt lakások piacán is, kétszámjegyű a drágulás

A járvány utáni 12 hónapban nem volt jelentősebb áremelkedés a használt lakások piacán, de ennek most vége. Szinte minden nagyvárosban 10 százalék feletti a drágulás. Ráadásul a kamatemelések miatt a lakáshitelek is drágábbak lesznek.

A használt lakóingatlanok – lakások és családi házak – kínálati piacán a legnagyobb városokban két számjegyű áremelkedés látható, derül ki az ingatlan.com friss, a Forbes.hu-nak eljuttatott elemzéséből, amely több mint 300 ezer hirdetés adatai alapján vizsgálta, hogyan alakultak az árak az elmúlt két évben.

A járványhelyzetben, a 2020 májusát követő 12 hónapban az országos lakáspiacon a kínálat nem mozdult el számottevően, és jelentősebb áremelkedés sem történt. Idén májusban viszont már látványos drágulásról van szó, szinte minden nagyvárosban 10 százalék feletti a drágulás.

Vannak vásárlók, akik a felgyorsuló infláció, a háború okozta bizonytalanság elől ingatlanba menekültek és letudták a vásárlást az év első hónapjaiban. A többség viszont a lakáshitel-drágulás miatt bizonytalanabbá vált, így a saját lakását sem dobta piacra. Tehát a szűkülő kínálat erősödő kereslettel párosult, ez pedig árrobbanást okozott.

A drágulással párhuzamosan a kínálat is csökkent, de ezen a téren is fordulóponthoz érkeztünk 2022-ben, mert a kínálat nagyságának mélypontját jelentő 2022 februári, márciusi szinthez viszonyítva most már 5 százalékkal nőtt az eladásra meghirdetett használt lakások és házak száma.

Májusban Budapesten az eladásra kínált használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 894 ezer forintot tett ki. Ez éves szinten 17 százalékos drágulást jelent, a 2020-as szinthez viszonyítva pedig 25 százalékos drágulást takar.

Az utóbbi 12 hónap drágulása kifogta a szelet azoknak a vitorlájából, akik a gazdasági bizonytalanság miatt kivártak. Ha lesz is egy néhány százalékos árkorrekció, még így is drágábbak lesznek a használt lakóingatlanok, mint fél évvel ezelőtt.

Ráadásul az infláció miatti kamatemelések eredményeként a lakáshitelek is drágábbak lesznek. Balogh László, az ingatlan.com szakértője ezért azt tanácsolja a költözést tervezőknek, hogyha az anyagi fedezetük is megvan az adásvételre, akkor nem érdemes a kivárásra játszani.

A teljes cikk itt olvasható.

Számos európai országban csökkenésnek indulhatnak a lakásárak, figyelmeztet az EKB

Csökkenés jöhet az euróövezeti országok lakásáraiban, mivel a magasabb infláció hatására a kamatlábak emelkedni kezdenek, ami nagyobb kockázatot jelent az alacsony jövedelmű háztartások számára, írja az Európai Központi Bank figyelmeztetése alapján a Financial Times.

Az EKB évente kétszer végez pénzügyi stabilitási felülvizsgálatot, ami most a lakáspiaci fordulatot említi az egyik legnagyobb kockázatnak, valamint arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója alacsonyabb növekedést, magasabb inflációt és növekvő hitelfelvételi költségeket eredményez, ami miatt több vállalat is fizetésképtelenné válhat.

A lakásárak - a magyarországihoz hasonlóan - becslések szerint már az euróövezet országaiban is 15%-kal túlértékeltek a teljes gazdasági teljesítményhez és a bérleti díjakhoz képest.

Az euróövezetben a jelzáloghitelek kamatai már az év eleje óta emelkednek. Az EKB lakáshitel-költségeinek összesített mutatója a tavaly szeptemberi 1,3 százalékos mélypontról, márciusra 1,47%-ra emelkedett. Az EKB szerint a reálkamatok hirtelen emelkedése rövid távon a lakásárak korrekcióját idézheti elő.

Tavaly csaknem 10%-kal emelkedtek a lakásárak az euróövezetben, ami több mint két évtizede a leggyorsabb ütem. (Ez Magyarországon sincs másként, sőt, nálunk - elsősorban a vidéki lakáspiacnak köszönhetően - több mint 21%-os volt az áremelkedés.)

A teljes cikk itt található.

Az újépítésű ingatlanok és a panellakások drágultak legjobban Magyarországon

Az idei első negyedévben közel 40 ezer ingatlanpiaci tranzakció volt, amely ugyan kicsit elmarad a 2021-es évkezdéstől néhány százalékkal, de még így is az elmúlt 10 év második legerősebb évkezdése, írja a HVG.hu a Duna House elemzése alapján.

Az idei első negyedévben további áremelkedést tapasztaltak a Duna House szakemberei, különösen az újépítésű ingatlanok és a nagyon keresett panellakások drágultak az ország teljes területén. Az újépítésű szegmensben az év hátralévő részében is drágulásra számítanak, ami a használt ingatlanok árára is hatni fog.

Mivel várhatóan a hitelkamatok is emelkedni fognak, nem érdemes kivárni azoknak, akik az idén szeretnének új otthonba költözni.

A teljes cikket itt lehet elolvasni.

A lakáshitelek az infláció csaknem négyszeresével drágultak egy év alatt

A csaknem egy éve elindult jegybanki kamatemelések hatására egy 10 millió forintos piaci lakáshitel havi törlesztőrészlete 35 százalékkal is magasabb lehet, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul még örülhetünk, ha felvehetjük a jövedelmünkkel ugyanazt az összeget, mint 2021. májusában, írja a HVG.hu.

Nem kell statisztikákat bújnunk ahhoz, hogy tudjuk: egyre nehezebb saját lakáshoz jutni, különösen akkor, ha valaki élete első ingatlanát venné meg. Ebben szerepet játszanak az emelkedő ingatlanárak és a csaknem egy éve tartó jegybanki kamatemelések is, amelyek jelentősen felsrófolták a lakossági hitelek árát is. A jelzáloghitelek ügyleti kamata egy év alatt akár 4-5 százalékponttal is növekedett.

Egy éve ilyenkor, 2021. májusban a jegybanki alapkamat 0,60 százalékon állt, az egyhetes betéti kamat pedig mindössze 0,75 százalék volt. Ezzel együtt a hitelkamatok is a földön jártak, a lakáscélú jelzálogkölcsönök egy részét akár 3-4 százalékos THM-mel is fel lehetett venni. Egy év alatt azonban rengeteget változott a helyzet, elég megnézni, hogyan növekedett a jegybanki alapkamat.

Az elmúlt egy évben júniustól minden hónapban emelkedett ez a mutató, az idén májusi kamatdöntő ülés előtt már 5,40 százalékon áll. Tavaly június óta ez 4,80 százalékpontos emelkedést jelent. Ennél még többet mond a lakossági hitelezésselösszefüggésben a pénzpiacon irányadónak számító egyhetes jegybanki betéti kamat, amely jelenleg 6,45 százalék. A kamatemelésekre reagálva a bankok is léptek, emiatt a lakáshitelek kamatai is hónapról nagyobbak lettek.

A drágulás nemcsak azt okozza, hogy többet kell fizetni a hitelért, hanem azt is, hogy kevesebbet tudunk felvenni belőle. Bár a jövedelmek is emelkednek, a kamatemelés hatását nem feltétlenül ellensúlyozzák. Ugyanakkora jövedelemmel hónapról hónapra csökken a felvehető kölcsön összege. Az MNB túlzott eladósodást megakadályozó eszköze, a jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) meggátolja, hogy a nettó jövedelmünkhöz képest túl magas törlesztőrészletet vállaljunk.

A kamatemelés miatt tehát alacsonyabb jövedelemmel jóval kisebb összegű hitelhez juthatunk hozzá, ami lakáshitel igénylésnél két dolgot jelenthet. Vagy több kompromisszumot kötünk, és olcsóbb ingatlant vásárlunk (amire a lakásárak emelkedése miatt egyre kevesebb lehetőségünk van), vagy pedig több önerőt teszünk bele a vételbe, ha van miből. Ezek mellett szintén járható út, ha valamelyik támogatott lakáshitelt is igénybe vesszük a vásárláshoz, ehhez azonban számos plusz feltételnek kell megfelelni.

A teljes cikk itt található.