Lapszemle - ingatlanpiaci hírek röviden

Május 2-8.

Közeledik a lakáspiaci fordulat. Meglódultak a hitelkamatok. Visszaesett az adásvételek száma. Újra uralják a lakáspiacot a befektetők. Csillagászati áron az újépítésű lakások és kevesebb is épül. Szétszedték az agglomerációt a kiköltözők.

Közeledik a lakáspiaci fordulat

A KSH legfrissebb statisztikái szerint 2021 IV. negyedévében a lakásárak országos szinten több mint ötödével magasabbak voltak 2020 IV. negyedévének szintjénél, és meghaladták a 2015. évi kétszeresét, írja a Portfolio.hu.

A 2021. évi gyors áremelkedés hatására a IV. negyedévben a használt lakások ára 21, az újaké 22%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet.

Az MNB szintén 2021 év végére vonatkozó árindexe alapján Budapesten egy év alatt 11,3, a vidéki városokban 25, a községekben pedig 22,3 százalékkal emelkedtek az árak, az országos áremelkedés üteme így elérte a 21,4 százalékot - vagyis szinte ugyanolyan emelkedést mértek, mint a KSH.

Az éves árváltozások nem feltétlenül tudják jól tükrözni a lakáspiac éppen aktuális "széljárását", ugyanis amíg mind a négy negyedévben nem mutatkozik meg például egy stagnálás, addig az éves adatok kisebb mértékű, de növekvő statisztikákat fognak mutatni. A negyedéves összehasonlítás így talán közelebb lehet ahhoz, mint amit éppen most érzünk - pontosabban éreztünk év végén - a hazai lakáspiacon.

Míg 2021 I. negyedévében – elsősorban az új otthonteremtési támogatások hatására – gyors ütemben emelkedtek az árak (2020 Q4-hez képest 9,3%-kal drágultak a használt és 9,1%-kal az új lakások), a II. negyedévben további jelentős emelkedés történt (4,1, illetve 5,8%), és csak a III. negyedévtől mérséklődött a lakásárak növekedése (3,4, illetve 2,1%).

Az év végi időszak (2021 Q4) eddig beérkezett adatai 2,8%-os drágulást mutatnak a használt és azt kissé meghaladót (3,2%) az új lakások piacán.

A negyedéves csökkenő mértékű növekedés alapján (9,3%, 4,1%, 3,4% majd most 2,8%) a következő negyedévben (2022 Q1), már stagnáló, 0-1% körüli statisztika lesz elképzelhető.

A teljes cikk itt olvasható.

Meglódultak a hitelkamatok

Gyorsan reagáltak a bankok az MNB kamatemeléseire. Május elejétől a személyi kölcsönök és lakáshitelek is tovább drágultak. Nem volt ritka az egyszázalékos emelés sem, a lakáshitelek kamata sok helyen már csaknem 10 százalék - derül ki a Forbes.hu cikkéből.

Kettős nyomás alatt vannak a lakásvásárlók, az ingatlanárak még nem csökkennek, és vége az alacsony kamatok időszakának is.

A cikk teljes terjedelmében itt található.

Visszaesett az adásvételek száma a hazai lakáspiacon

A rendkívül erős első negyedév után áprilisban csökkent az ingatlanpiaci tranzakciók száma Magyarországon. Az elmúlt 10 év második legerősebb évkezdése után a negyedik hónapban 11 911 adásvétel bonyolódott Magyarországon, ez tavaly áprilishoz hasonlítva 12%-os csökkenésnek felel meg, míg az idei márciushoz képest 18%-os visszaesést mutat, írja a Portfolio.hu.

A választások miatt előrehozott és felgyorsított tranzakciók után április elején 2 visszafogottabb hét következett, de utána visszaállt a piac a normál aktivitásba. Ezt mutatja a hosszabb időtávos átlag is, hiszen a 2020-as koronavírusos évet nem beleszámítva, az elmúlt öt év átlagától mindössze ezer tranzakcióval marad el az idei áprilisi adat.

A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Újra leuralják a hazai lakáspiacot a befektetők

A hazai ingatlanpiacon az idei első negyedéves tranzakciós adatok alapján újra erőre kaptak a befektetési céllal vásárlók, akik minden hónapban a vevők több mint 40%-át tették ki, de januárban 54%-kal abszolút többségben voltak a budapesti ingatlanpiacon - 54%-os arányt korábban 2012 eleje óta csak egyszer, 2019 januárjában láttunk. A fővárosi ingatlanbefektetők átlagosan 50 millió forint feletti lakásokat vásároltak a fővárosban, amelyeknek mérete 50-60 négyzetméter között volt.

A bizonytalanabb gazdasági helyzetben tovább erősödhet az ingatlanbefektetések szerepe, írja a Portfolio.hu.

A tavalyi évi, a járvány időszakát követő ingatlanpiaci visszarendeződés elsődlegesen az otthonteremtési lakásvásárlásokat hajtotta, így a fővárosi befektetők arányában csak tavaly év vége óta lehet érzékelni újra masszívan a jelenlétet. Idén januárban arányuk beállította a 2019 januári 54%-os csúcsot és a következő hónapokban is 40% felett maradt.

Jelen gazdasági helyzetben sokan keresik a biztosabb, reáleszközök nyújtotta lehetőségeket, így újra növekvő számban tapasztaljuk a befektetői jelenlétet a hazai ingatlanpiacon. A fővárosban jól mutatja ezt a márciusi vevői érdeklődések területi eloszlása. A belvárosi kerületek újra a legkedveltebb célpontokká váltak az érdeklődők között, az 5., 6. és 7. kerületet együttesen a fővárosi érdeklődők közel fele jelölte meg vásárlása lehetséges területeként.

A teljes cikk itt fellelhető.

Csillagászati áron az újépítésű lakások

Budapesten 23%-kal, míg a megyeszékhelyeken 29%-kal emelkedtek az új lakások átlagos négyzetméterárai az elmúlt egy évben, írja a Forbes.hu.

Soha annyi településen nem kínáltak eladásra új lakást, mint amennyit most. Az év első négy hónapjában elmaradt a kereslet a tavalyitól, de ötéves távlatban az idei a második legerősebb évkezdetnek tekinthető, ami a tavaly ősszel indított zöld otthon programnak tulajdonítható. Ennek ellenére mivel a program kerete kimerült, így nem várható további támogatás az új lakások piacán.

A budapesti lakáspiacon április végén az 1,1 millió forintos átlagos négyzetméterár volt jellemző, ami tavalyhoz képest 20%-os drágulást jelent. A legdrágább budapesti kerület a XII., ahol 2.135.000 Ft-ot kérnek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért, nyomában nem sokkal lemaradva az I. kerület áll, 2.006.000 Ft/m2 árral. A dobogó harmadik fokán a II. kerület található, amit a legborsosabb pesti, az V. kerület követ. A fővároson belül a XX. kerületben lehet a legolcsóbban, átlagban 813.000 Ft-os összegért új lakóingatlanhoz jutni. (A teljes cikket itt lehet olvasni.)

Negyedével kevesebb új lakás épült, mint egy éve

Országosan 26 százalékkal kevesebb lakást adtak el az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban ilyenkor. A visszaesés mértéke a kisebb városokban a legnagyobb, de Budapesten is közel 10 százalékos. A lakások alapterülete több mint egy négyzetméterrel nőtt, írta meg a HVG.hu.

Országosan 4.528 új lakás épült 2022 első negyedévében. Ebből Budapesten 2.440 lakást vettek használatba, ami 9,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az újonnan épülő lakások közül a legtöbbet – 73 százalékot – vállalkozások építették, a magánszemélyek által építettek aránya 25 százalékos, ami csökkenést jelez.

A lakások közül 32% családi házban, 53% többlakásos épületben, 13% pedig lakóparkban létesült. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető. A KSH jelentéséből kiderül, hogy a lakások átlagos alapterülete 81,4 négyzetméteres volt, ami 1,1 négyzetméteres növekedés 2021 első negyedévéhez képest. Értékesítési céllal épült a lakások 74, saját használatra 24, bérbeadásra pedig 1,5 százaléka.

A teljes cikk itt olvasható.

Szétszedték az agglomerációt a kiköltözők

Pest megye, illetve a szűkebben értelmezett budapesti agglomeráció kivételesen teljesített lakáspiaci szempontból. Egyrészt hosszú évek óta először 2021-ben megelőzte Budapestet az építendő lakások számában (Pest megye 7,7 ezer, Budapest 5,5 ezer), illetve itt ment végbe az egyik legnagyobb áremelkedés, írta meg a Portfolio.hu. Sem a Balatonnál, sem a budai kerületeknél nem lőttek ki úgy az árak 2021 és 2020 között, mint Pest megye budapesti agglomerációjában. A növekedés hajtóereje - ha lakóingatlan típusonként nézzük - a családi házak voltak, úgy tűnik tehát, hogy a tavalyi év a kiköltözési hullám és az építési láz éve volt ezen a területen.

Országos szinten 2021-ben egy használt lakás átlagos ára 21,8 millió forint volt, ami 14%-kal több, mint 2020-ban. Az átlagos négyzetméterár 15%-kal, 323 ezer forintra emelkedett 2020-hoz képest.

A nagyvárosok, és különösen Debrecen és Budapest agglomerációjában, ennél jóval számottevőbb drágulás következett be egy év leforgása alatt. A budapesti agglomerációban 49,3 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 31%-kal haladja meg a 2020. évi értéket. Összehasonlításképpen, Budapesten egy lakás átlagosan 38,6 millió forintba került, 2,4 millióval többe, mint 2020-ban, vagyis már 10 millió forintnál is több lett a különbség a főváros és az agglomerációja között, az utóbbi javára.

A teljes agglomerációs 31%-os lakásár-emelkedés mögött egyértelműen a családi házak megdrágulása állt, Pest megyében ennél az ingatlantípusnál 41%-os emelkedés történt.

Ha a négyzetméterárakat hasonlítjuk össze, akkor az agglomeráció legtöbb területe még messze jár a fővárosi átlagtól, a nyugati szektor közelítette ezt meg a leginkább, itt 638 ezer forint volt a fajlagos ár tavaly, míg Budapesten 679 ezer forint.

A teljes cikk itt található. Kép forrása: KSH.